Technic Archivum

853, az első szuperautó

853, az első szuperautó

2019. március 11. komment

A Lego 1977-ben vezetett be egy új termékvonalat Európában "Technical set" név alatt, melyekből a korábbiaknál élethűbben működő modelleket lehetett építeni, a teljesen új fajta elemeknek köszönhetően. Hét évvel később, 1984-ben ezt a "Technical set" sorozatot nevezték át "Technic"-re.

Az első négy Technical Set közül messze a legnagyobb (mind a kész modell méretét, mind az elemek darabszámát tekintve) a 853 - "Auto Chassis" azaz "autó alváz" indította útjára a "Supercar" sorozatot.

A Technic Lego története

Noha az azóta jól ismert “Technic” név csak 1984-ben jelent meg a dobozon, általában a Technic termékvonalba szokás sorolni a “Technical Set” készleteket is. Ha jobban megvizsgáljuk, látszik, hogy nem is olyan egyértelmű, mi tartozik pontosan a “Technic” termékvonalba:

Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy az számít “Technic”-nek, aminek a dobozára rá is van írva. Ezek szerint az Expert Builder / Technical Set nem számít Technic-nek..

Ezzel szemben, ha nagyon megengedőek akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy az Technic ami Technic elemekből áll. Ez esetben nagyon nehéz dolgunk van, hiszen rengeteg Technical Set, de még Technic készlet is sok System elemek tartalmaz, illetve sok System készlet tartalmaz Technic elemeket.

Felmerülhet a kérdés, hogy a Mindstorms Technic-e, hiszen szinte kizárólag Technic elemekből áll, vagy akár a Bionicle, ami szintén a Technicből nőtte ki magát külön termékvonallá.

Én az általánosan elfogadott véleményen osztozom: a Technical Set / Expert Builder szerintem Technic. A Bionicle szerintem nem Technic, még az építőelemei is teljesen eltávolodtak a Technictől (bár azért eleinte volt némi átfedés). A Mindstorms szerintem egy külön termék vonal, bár szellemiségében és alkotóelemeiben nagyon hasonló, emiatt szerintem pont ezt lehet a legnehezebben elválasztani a Technic-től.

Ugyanakkor a Technical Set / Expert Builder sem előzmény nélkül került a boltok polcaira.

A Technical Set előtt

Ha jobban visszamegyünk az időben, azt látjuk, hogy az első fogaskerék jóval a Technical set előtt, az 1965-ben megjelent 001-es készletben jelent meg. (Bár a készlet száma ezt sugalhatja, de nem ez volt az első Lego készlet a világon, csak az első amiben fogaskerekek voltak).

Szeretném érzékeltetni, hogy mennyire az elején járunk a Lego történetében: Az első fogaskerék bemutatása csupán két évvel azután történt, hogy bevezették a cellulóz acetát helyett az ABS műanyag használatát (ami sokkal strapabíróbb és stabilabb műanyag). Szintén 2 évvel korábban jelentek meg a ma már teljesen alapnak számító kis méretű lemezek (2x2, 1x1, 2x1 stb). Sőt, a 60-as évek végéig még javában gyártottak nem összeépíthető műanyag Lego autókat. Ezek 1:87-es méretarányú járművek voltak, amiken egyáltalán nem voltak Lego pöttyök (“stud”-ok), a kerekeik fém tengelyeken forogtak. Leginkább a matchbox vagy hotwheels autókhoz hasonlítottak, csak műanyagból készültek, és a méretarányuk is más. Az ikonikus Lego minifigura megjelenéséig pedig még majd’ tíz évet kell várni!

Érdekes módon a 001-es számú készlet csak az Egyesült Államokban és Kanadában volt elérhető: az ismert bőrönd és táska gyártó, a Samsonite forgalmazta és gyártotta a Lego licensze alapján. Ezek a fogaskerekek nem kompatibilisek a Technic fogaskerekekkel: sokkal nagyobbak voltak, a felületükön megtalálhatóak voltak a megszokott Lego "pöttyök" ("stud"-ok), a fogak kialakítása is másmilyen, és nincs rajtuk a megszokott, X alakú tengelyek fogadására alkalmas lyuk.

Európában 1970-ben jelentek meg először, az Amerikai piacra szánt fogaskerekek átdolgozott változatai: a 800-as készletben megjelentek az X keresztmetszetű tengelyek, és olyan fogaskereket találunk amik már rendelkeznek a fogadásukra alkalmas lyukkal. A fogak profilja azonban nem egyezik meg teljesen a Samsonite féle fogaskerekével. Noha az Európai és az Amerikai piacra szánt fogaskerekek első ránézésre nagyon hasonlóak, a beépítési módjuk teljesen másmilyen. Az Amerikai verziót csak studokkal lehet rögzíteni, míg az Európait csak a tengelyekkel. Tudomásom szerint az Egyesült Államokban egyáltalán nem forgalmazták a 800-as készletet, Kanadában viszont egyedülálló módon párhuzamosan lehetett kapni mint az Amerikai és az Európai fogaskerekeket.

A lukacsos Lego gerendák azonban csak a Technical set-ben jelennek majd meg, a tengelyeket ekkor lukacsos 2x4-es Lego kockába lehetett befűzni, más méret tudomásom szerint nem is volt. 1972-ben jelenik meg, a 803-as készletben az első kardáncsukló.

A fogaskerekek mérete szerintem egy kis magyarázatra szorul: miért volt szükség ekkora hatalmas fogaskerekekre, ha később jóval kisebbekkel is beérjük? A válasz nem magától értetődő: egy fog pont olyan széles, mint amekkora hely van két Lego pötty (“stud”) között, így tulajdonképpen bármelyik Lego gerendát használhatjuk fogaslécnek.

Érdemes megnézni ezt az angol nyelvű kicsomagolós videót youtube-on, ami remekül megmutatja mit lehet építeni a korai fogaskerekből:

supercar

A "Supercar" sosem volt egy hivatalos altéma a Technicen belül, éppen ezért megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mely készletek tartoznak bele. Általánosságban elmondható, hogy azok a nagy méretű autó modellek, amelyek mindig is a Technic csúcsát jelentették: a tervezők mindent bele zsúfoltak, amit akkor ki lehetett hozni Lego-ból funkcionalitás terén. Volt ugyanakkor két olyan készlet, ami ténylegesen megkapta a "Supercar" nevet: a 8880, és a 8070.

853 - az első szuperautó

Megjelenés éve: 1977
Készlet száma: 853
Készlet neve: Auto Chassis
Elemek száma: 602 (a bricklink.com tanulsága szerint)

A kész modell egy négyüléses autó alváza. Ahogy a neve is elárulja nincs semmilyen kaszni, csak a csupasz alváz és az ülések. Érdekesség, hogy a mai napig ez az egyetlen négyszemélyes Technic autó.

A soros négyhengeres motor elöl található, közvetlenül mögötte a váltó. A hátsó kerekek egy hosszú kardántengelyen keresztül kapják a hajtást. A modell hátuljában pedig maradt hely a csomagoknak is; az arányai megfelelnek egy igazi autóénak. A népszerű angol, autókkal foglalkozó oldal, a jalopnik is közölt egy cikket róla, amiben megpróbálták megfejteni, hogy a tervezők melyik autót vették alapul amikor megalkották az első Lego szuperautót.

Youtube-on megtalálható a készlet korabeli tv reklámja:


A kész model amúgy hatalmas, bár inkább hosszú mint széles. A maga 602 darabjával ma már legjobb esetben is csak közepes méretű készletnek minősülne, de abban az időben messze ez volt a legnagyobb készlet.

Funkciók és építés

Funkcionalitását tekintve egy modern modellhez képest a 853 nem tűnik izgalmasnak, de a maga nemében nagyon is érdekes. Ez volt az első model amiben dugattyús motor volt, ezek a dugattyúk pedig még szögletesek voltak. Látszik az erőfeszítés, hogy próbáltak minél kevésbé elrugaszkodni a hagyományos Lego építőelemektől. A dugattyú tulajdonképpen egy módosított 2x2-es kocka, amibe bele lehet pattintani egy tengely - csap csatlakozót. A "hengert" amiben a dugattyú mozog (és ami tulajdonképpen inkább egy négyzet alapú hasáb) úgy kell felépíteni szokványos 1x2-es, 1x4-es lemezekből. A ma is használatos, tényleg henger alakú henger és dugattyú elemre egészen 1990-ig várni kellett.

A motort megépíteni egy türelemjáték. A főtengely összeszerelésekor az egyik oldalról rögzítetlen gerendák, a másik oldalról dugattyúk potyognak le, hajtókarostul. A főtengelyt és a dugattyúkat bele illeszteni a szögletes hengerekbe úgy szintén: mind a négy hajtókart meg kell győzni hogy a saját 4 egység hosszú tengelyén pont középen legyen, közben nem lepottyantva a még mindig rögzítetlen gerendákat.

Továbbá ez volt az első Lego jármű aminek működő sebességváltója volt. Igaz hogy csak két sebességes. Meglehetősen egyszerű szerkezet: a motor meghajt két tengelyt, a fogaskerék áttételek miatt különböző sebességgel. Egy harmadik tengely húzódik közöttük, ez adja át a forgatónyomatékot a kardántengelynek. Ha ez a harmadik tengelyet előre toljuk, a kis 12 fogú fogaskerék a lassabban forgó tengelyen lévő fogaskerékhez kapcsolódik, míg hátra húzva a gyorsabban forgó tengelyhez fog kapcsolódni.

Az áttételezés az egyik fokozatban 3:1 a másikban pedig 9:1; tulajdonképpen van egy fokozat, amivel kényelmesen lehet tologatni az autót, és van egy másik fokozat, ami csak akkor működik, ha ügyesek voltunk az építésnél és semmi sem szorul sehol. Itt olyan nagy az áttétel (egy kerékfordulatra 9-et fordul a főtengely), és olyan nagy lesz a hajtáslánc belső ellenállása (ahogy a négy dugattyú mozog a szögletes hengerben, a fogaskerék áttételek, stb), hogy ha csak egy kicsit is szorul valami, akkor inkább megcsúszik a kerék, és a motor beáll.

A motor a hátsó kerekeket hajtja, az autó teljes hosszán végigmegy egy tengely és a forgatónyomatékot egy kúpkerék adja át a hátsó tengelynek. Ebben az évben még nem volt differenciálmű, ami előny és hátrány is egyben: hátrány, mert nem olyan jó tologatni az autót, de előny is, mert így pontosan bemutatja, hogy mire való a differenciálmű. A kerekek nagyok, emiatt lassabban fogoknak és jobban látszik ahogy kanyarban a külső íven haladó kerék meg-megcsúszik egy pillanatra.

Az építésnél eleinte nem értettem, hogy miért kell ilyen sok kardáncsukló, majd rájöttem: ekkor még nem volt a két tengelyt összekötő elem (csak 1993-ban jelenik meg), így ha hosszabb tengelyre volt szükség 12 egységnél, akkor más megoldás nem lévén, kénytelenek voltak kardáncsuklóval összetoldani őket. Akkor is ha nem volt szükség rá, hogy a tengelyek 180 foktól eltérő szöget zárjanak be. Azt gondolná az ember, hogy a kardáncsukló egy drága alkatrész (eleve három darabból áll), de úgy tűnik jobban megérte több mint 15 évig ezzel összekötni két tengelyt, mint egy teljesen új öntőformát gyártani egy új elemhez.

Ekkor még rugós felfüggesztés elemet sem gyártott a Lego, de mutatóba kapunk helyette egy tengely a megfelelő helyre.  Majd az utódjánál, a 8860-nál jelenik meg a lengéscsillapító.

A funkciók amúgy nem túl népes listáját bővíti még, hogy az első ulések állíthatóak, a támla dönthető egy zsanér elemnek köszönhetően, illetve előre hátra is tolható egy fogaskerék tekerésével. A hátsó egybe pad csak dönthető, tologatni nem lehet, viszont középen van egy kartámasz amit le lehet hajtani. Az ötödik utasnak kényelmetlen lehet az utazás, mert a kartámasz felhajtva is beleáll a hátába.

Érdekes még a kormánymű megvalósítása ezeknél a korai készleteknél: szinte csak hagyományos System elemekből áll. Van négy kis (2x2) forgózsámoly, ezen tud elfordulni a kormánykar, ami mellesleg egy 2x4-es, lukas Technic lemez. A kormányösszekötő egy Technic tengely, szokatlan módon a lemezbe merőlegesen beleszúrt csapon keresztül csatlakozik a kormánykarhoz. A kormánymű Ackermann geometriájú, vagyis a két első kerék különböző szögben fordul el (a belső és a külső keréknek különböző sugarú köríven kell haladnia), ezt sajnos sok modern készlet már nem tudja.

Az egész autóra jellemző, hogy nagyrészt System elemekből áll, a megszokott hosszú lukas Technic gerendák viszonylag kevés szerepet kapnak. Az alváz egyetlen rétegnyi lemezből és azon egy rétegnyi gerendából áll, így nem igazán mondható merevnek.

Az építési útmutató a korra jellemzően kevés, csupán 16 lépést tartalmaz, lépésenként aránylag sok elem kerül a modellre. Bár van ebben egy kis ferdítés: a különálló moduloknak saját számozott lépései vannak, egy lépésnek veszi a kész motor-váltó blokk beépítését.

Furcsa módon nem minden lépésnél van feltüntetve, hogy milyen alkatrészek kerülnek az autóra egy adott lépésnél. Megfigyeléseim szerint még jó 20 évig nem volt szempont, hogy a modell építés közben is mutasson valamiféle szerkezeti merevséget (magyarul ne essen szét a kezünkben).

A modell moduláris felépítésű: a motor és a váltó egy egységet alkot, ezzel kezd az építési útmutató. A motorblokk a harmadik lépésig saját magát sem tudja megtartani: van néhány hosszú lemez, ami lóg a levegőben és csak egyetlen pöttyel (“stud”-al) kapcsolódik a többihez. A kormánymű az első tengelyel egy másik külön modul.

853-blueprint.jpg

A korai Technical Set-ekhez, köztük a 853-hoz is két fajta építési útmutatót létezik. A gyártás első két évében két nagy méretű, kihajtogatható papír járt hozzá. Egyik az A modellhez a másik a B-hez. A papír egyik oldalán egy 1:1 méretarányú tervrajz a kész modellről, a másikon a megszokott építési útmutató, lépésekre lebontva. 1979-tól viszont egy A4-es méretű füzetet adtak a készlet mellé, sajnos ezzel a tervrajz, ami poszternek is beillett, eltűnt. Nekem sajnos nincs meg az építési útmutató fizikai példánya semmilyen formában, így csak a netről tudtam róla képet találni.

Motorizálás

Az építési útmutató tartalmaz instrukciókat a modell motorizálásához is. Pontosabban három fényképet tartalmaz, ami alapján egy elektromos motort építhetünk az autó első lökhárítójára, ami közvetlenül a főtengelyt forgatja meg. Úgy tűnik fontos szempont volt, hogy a dugattyús motor hajtsa meg a kerekeket: az autó elején, főleg a 4 hengeres motor előtt szinte semmi hely nincs, sokkal logikusabb lett volna a csomagtartóba tenni az elektromos motort, viszont akkor nem valósul meg a hajtáslánc élethű szimulációja.

Az elemtartó maga a távirányító, a rajta található egyetlen póluskapcsolóval a motor forgásirányát lehet meghatározni.

Érdekes megfigyelni, hogy az elektromos motor direktben forgatja meg a hajtásláncot, ha valami nem jól működik, akkor az elektromos motor megáll és ha sokáig eröltetjük, akkor akár le is éghet. A későbbiekben, amikor a 4.5V-os motorokat a 9V-osak váltották előbb gumiszíjas hajással oldották meg a forgatónyomaték átadását, majd a Power Functions-al megérkeztek a kuplung-fogaskereket.

Az elektromos motorok, akárcsak a fogaskerek szintén az Amerikai piacon debütáltak, Samsonite gyártásban, noha a Lego Dániai központjában tervezték őket. A 4,5 voltos motorokat ennek megfelelően az Amerikai piacon elterjedtebb C elemekkel kellett táplálni.

A kormányzás megoldására nincsen távirányítós megoldás, és ez egészen a 90-es évek közepéig így is maradt.

Kaszni

A Lego éveken át adott ki “ötlet könyveket”, ezekben fényképek és építési útmutatók voltak olyan modellekhez amiket sosem adtak ki.

Minden, az első két évben megjelent készlet A4-es formátumú építési útmutatójának első néhány lapján ugyanazok az ötletek szerepeltek, inspiráció gyanánt, hogy mit lehet még építeni a Technic alkatrészekből. A borítójukon pedig szerepelt egy kép a 853 A modelljéről, egy sárga kasznival. Ugyan részletes építési útmutatót nem mellékeltek hozzá, csak néhány fényképet, de ezekből kiderül, hogy a 852-es számú helikopter modell alkatrészeiből, és a 871-es számú kiegészítő készletből lehet karosszériát készíteni az autónak.

Akárhogy is kerestem, nem találtam a neten hozzá építési útmutatót, sem nagy felbontású képet, sőt, semmilyen képet. Beszereztem egy példányt az építési útmutatóból, hogy az abban szereplő három kép alapján meg tudjam építeni a kasznit. Azt kell hogy mondjam, hogy nem volt könnyű, sajnos egyik képen sem látszik, hogy hogyan csatlakozik a sárvédő eleje, illetve hátul a kaszni hátulja az alvázhoz, pedig mind a kettő terhet visel. Szó szerint nagyítóval néztem a rendelkezésre álló képeket, és számoltam a stud-okat, hogy sikerüljön megépíteni.

Az a meglátásom, hogy a három megadott készletből (853, 852, 871) nem lehet úgy megépíteni a sárga kasznis autót, ahogy a képeken szerepel: ebben a három készletben nincs annyi 1x4-es sárga lemez (5 db van, de 6 kellene) illetve sárga 1x2-es kockából is 4-re lenne szükség (de csak kettő van).

Az elkészült modellhez a kaszni nem ad hozzá valami sok funkciót: ki lehet nyitni a motorháztetőt, illetve a csomagtartó ajtót.

Maga a kaszni egyébként elég instabil, nem lehet csak úgy belekapaszkodni a kereszttartókba és felemelni az autót. Különös módon a motorháztető kitámaszó rúdja nem fér el normálisan, ha a motorháztető csukva van (beleütközik a kerékbe).

A hűtőrács beépítéséhez le kellett szerelni a motor elejéről a fogaskereket.

Játékra csak korlátozottan alkalmas ebben a formában, a szórakozás nagy részét inkább a sikerélmény adja, hogy ha sikerül megépíteni.

Boxer motor

További érdekesség, hogy az 1980-ban megjelent 858-as "Auto Engines" vagyis "Auto Motorok" készlet építési útmutatójában szerepel egy képen a 853. Ennek a tanulsága szerint, a 858-ból megépíthető 6 hengeres boxermotor kiválóan beépíthető a csomagtartóba, ezzel szinte megkapjuk a 8860 négyüléses változatát. Szerintem mindenképpen figyelemre méltó, hogy az utód 8860 megjelenésekor is gondoltak a tervezők a korábbi modell tulajdonosaira.

A boxermotor közvetlenül a hátsó tengelyen lévő kúp fogaskerékre csatlakozik. Mivel az autó eredeti motorja és váltója gyakorlatilag egy külön modul, ezért igény szerint egy mozdulattal ki is szerelhetjük (bár így az autón végigfutó kardántengely okafogyottá válik).

Kaszni és boxer motor

A kasznit felépítve is marad elég hely, hogy a boxermotor elférjen a csomagtartóban. Akár a helyén is hagyhatjuk a 4 hengeres, soros motort, mert a két motor egymástól függetlenül működik.

Játszhatóság

A játszhatóságot leginkább csak az autó méretei befolyásolják. Ugyan a kormányzott kerekek elég jól ki tudnak fordulni, a modell hossza miatt erre szükség is van, de még így is sokat kell Y-ozni mire meg tudunk fordulni. Viszont van 4 ülés, kellemes délutáni kirándulásra lehet vinni vele néhány játékfigurát, és a piknikkosárnak is akad hely a csomagtaróban.

B modell

Az építési útmutató egy B modell megépítéséhez is tartalmaz instrukciókat, ami egy rövidebb, farmotoros, kéthengeres gokart.

A B model struktúrális szilárdsága még az A modellétől is elmarad! Ha a lökhárítónál fogva próbáljuk felemelni, az könnyen a kezünkben marad. Az A modellnél a lökhárító az alvázból kinyúló két gerendára épült rá, így meglehetősen stabil, ezzel szemben a B modellnél az autó eleje csak két ponton csatlakozik az alvázhoz.

A motor szerkezete sem sikerült igazán robosztusra, csak két 1x1-es ponton csatlakozik a hátsó tűzfal a motorblokkhoz.

A B modellnek még annyi funkciója sincs mint az A-nak, csak kormányozi lehet. Sebességváltó egyáltalán nincsen. Ki lehet viszont nyitni az elejét, ha meg akarjuk nézni a kormányművet működés közben.

A motor fordulatszáma meglehetősen alacsony, a kormánymű áttétele úgyszintén: sokat kell tekerni a kormányt, bár az is igaz, hogy nagy a kitérése is. A kormányösszekötő a kormánymű előtt kapott helyet, pont fordítva mint az A modell esetében. A kormányművet ütközésig kitekerve a kerekek nem csak az alvázhoz, hanem a lökhárítóhóz is hozzáérnek.

Esztétikailag szerintem hozza az A model színvonalát, a motornál megtalálhatóak a kipufogó leömlő csövei, és gáz és fék pedál is van!

Hasonlóan az A modellhez, a B modell is motorizálható, bár ehhez mindössze egyetlen fényképet mellékeltek az építési útmutatóba. Fontos azonban, hogy hogyan építjük be a motort: ha az ülés mögött kilógó tengelyről nem vesszük le (az amúgy teljesen funkció nélküli) kis fogaskereket, és teszünk egy nagyobbat a helyére, akkor az elektromos motor nem tudja megforgatni a motort (és egy idő után leég). Ilyen szempontból megtévesztő, hogy miért van ott az a kis fogaskerék, valószínűleg azért, mert a nagy nem fért volna el az üléstől (pedig a kimaradt darabok között van nagy fogaskerék is).

C modellek

Ekkoriban még mellékeltek a dobozon néhány fényképet kedvcsinálónak, hogy mi mindent lehet még építeni a darabokból. Összességében elmondható, hogy a C modellek még az B modellnél is kevesebb funkciót tudnak felvonultatni, valóban inkább gondolatébresztőnek szánták őket. Inkább nagyok és jól néznek ki, mint funkcionálisan gazdagok.

Bevallom, hogy a C modelleknél csaltam: míg a sárga kasznihoz, gyakorlatilag semmit nem lehet találni a neten, így kénytelen voltam én magam rájönni hogyan építsem meg, addig minden C modellnek megtalálható a neten az építési útmutatója. Sajnos nekem nincs meg a készlet doboza, és a neten nem nagyon lehet róla nagy felbontású képeket találni, így ez volt az egyetlen lehetőségem a megépítésükre.

Eszterga:

Szokatlan megoldás, hogy egy felnit használtak egy 12 egység hosszú és egy 4 egység hosszú tengely összetoldásához. A tengely hátsó felfogatása is mozgatható, de hogy ennek mi a gyakorlati haszna, az számomra nem világos. A marókés útja rövid, legalábbis az én implementációmban az volt.

Az áttétel elég nagy, elég gyorsan forog a tengely, és a lendkerékként szolgáló felni miatt jól megtartja a perdületét.

Dragster:

Hosszú és keskeny, amilyennek egy dragsternek lennie kell. Viszont ezáltal elég gyenge is maga a szerkezet, középen hajlamos meghajolni az orra.. Az első kereket csak a csupasz felni reprezentálja, ami végül is egy jó megoldás: tenkintve, hogy csak egyféle kerék kapott helyet a készletben, érthető, hogy egy C modell kedvéért nem mellékeltek még két kereket.

Az első tengely nem kormányozható, ami figyelembe véve a kormánymű méretét nem igazán meglepetés. A modell egyetlen funkciója a hátsó keréken keresztül hajtott V4-es motor. Ez volt az első V elrendezésű motor a Lego kínálatában, amely nagyon hasonló formában, majd a 8865-ben tér vissza.

Nyerges vontató:

A többi modellhez hasonlóan a nyerges vontató is hátsókerék hajtású, a soros, 2 hengeres motor elég élethűen, a kabin alatt kapott helyet. Sebességváltó az én implementációmban nem volt, sőt, az első kerék sem kormányozható. Nem állítom, hogy lehetetlen megoldani, de nagyon kevés hely marad az első tengely és a motor között.

A kabint előre lehet dönteni, de maga a kabin, mivel az ülést is tartalmazza nagyon nehéz. Épp csak hogy elbírja magát kihajtva, anélkül hogy összeroskadna. Az egész modell nagyon orrnehéz, hiszen az elején van sok kocka, a hátulján szinte semmi.

Az egész modellre jellemező, hogy nagyon törékeny. A lökhárító még a B modellnél is könnyebben leszakad, valamint alig lehet felemelni a járművet, mert egyszerűen összetörik.

A kormányzás hiánya, a törékenysége és a mérete miatt játékra gyakorlatilag alkalmatlan.

Terepjáró:

Az általam megépített verzióban ez a modell sem kormányozható, de talán ennél a C modellnél lehetne a legkönnyebben kivitelezni egy kormánymű beépítését. Ahogy az összes többi jármű, ez is hátsó kerék hajtású, de sebességváltóval nem rendelkezik. Ennek nem annyira a hely hiánya az oka, hanem sokkal inkább az, hogy a modell megépítése után nem marad valami sok alkatrész a dobozban. Az összes C modell közül talán ez a legmasszívabb, a sárvédőit leszámítva.

Ollós emelő:

Meglehetősen egyszerű, de meglepően jól működő modell. Az emelőlap mérete meghatározza, hogy mennyire tud összecsukódni. Így, az alapvetően nem olyan nagy tartományban mozgó emelőt könnyű újabb darabok hozzáadásával továbbfejleszteni.

Egy egyszerű kis racsnis retesz akadályozza meg az emelőlap visszazuhanását, még terhelés alatt is. A szerkezet elég erős ahhoz, hogy fel tudjon emelni négy nehéz kereket.

Szerintem

Ehhez a modellhez személyesen nem kötődöm, nem is éltem még amikor megjelent. Mire elkezdtem gyerekként a Lego katalógust bújni már régóta nem gyártották. Mégis különleges számomra ez az autó. Amiatt, mert ennyire kevés Technic elem van benne, ráadásul abból is a legszokványosabbak, ha valaki tényleg csak a Lego-ra kíváncsi (és nem gyűjtőként áll hozzá a dologhoz), könnyen össze tudja gyűjteni darabonként. Nekem ez volt az első Lego készlet amit így összegyűjtöttem, persze már felnőttként. Igaz így nincs meg se a doboza, se az építési útmutató, de egyáltalán nem bánom. Meg tudom építeni az autót, az építési útmutató megtalálható a neten, és így sokkal olcsóbb volt, mintha egy eredeti, 1977-es példányt vettem volna meg. Izgalmas volt eljárni a Lego turkálókba és gyűjteni a hiányzó darabokat, utána pedig az internetről levadászni azokat a darabokat, amiket nem tudtam máshogyan beszerezni.

Ritka elemek

Ami ritka, azok a régi, szögletes dugattyúk, a nagy, 40 fogú fogaskerék, az üléseket tartó zsanér elemek, a nagy, 6x16-os lemezek és a nagy, 24x43-as kerekek. Ezek még nem a 80-as és 90-es években megszokott tömör gumi abroncsok voltak, hanem puha műanyaghab szerű anyagból készültek; de szerencsére egyik sem beszerezhetetlen / túl drága még manapság.

Ezek a korai készletek még nem nagyon tartalmaztak olyan elemeket, amik szeretnek eltörni. A kardáncsukló és a tengely-csap csatlakozó hajlamos rá, ahol a tengelyt kellene megfognia. Mind a kettő aránylag olcsón beszerezhető, bár már egyiket sem gyártja a Lego. A perselyek is el tudnak fáradni, de a pótlásuk nagyon könnyű, ugyanis az egyik legszokványosabb, ma is használatos elem.

Összegzés

Mai szemmel vizsgálva az autó túl nagy, ahhoz képest, hogy milyen kevés funkcióval bír. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a Technic első évéből származik, és több megoldás is ebben a modellben jelent meg először. A játékértéke sem igazán nagy (hacsak nem akarunk népes játékbaba családot fuvarozni), de előnyként mindenképpen meg kell említeni hogy könnyű a darabjait beszerezni. Éppen ezért én azt mondanám, hogy ma is van létjogosultsága ennek a modellnek, nem csak gyűjtők számára.

A bejegyzés trackback címe:

https://technicarchivum.blog.hu/api/trackback/id/tr9114378519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása